Kerülje el Ön is a kockázatokat! (2. rész)

Dominó effektus (CC BY 2.0)

Az előző bejegyzésemben a kockázatokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat  foglaltam össze. A kockázatmenedzsmentnek könyvtárnyi irodalma van. Mostani cikkemben rendkívül nehéz feladatra vállalkozom – messze a teljesség igénye nélkül – a kockázatmenedzsmenttel szeretnék foglalkozni, annak érdekében, hogy felhívjam annak jelentőségére figyelmüket.

Minden cselekedetünket meg kell, hogy előzze a kockázatok értékelése!

Ennek elmulasztása esetén könnyen úgy járhatunk, mint a mellékelt ábrán a karosszékben ülő úr. Úgy tűnik számomra, hogy ő sem sokáig fog karosszékében ülni, pedig csak időben szólni kellett volna a fiúnak, hogy ne indítsa el a folyamatot! Gondoljuk csak meg, hogy van-e most már lehetősége a hatások csökkentésére?  (Az frappáns ábráért külön köszönet OperationPaperStrom -nak CC BY 2.0)

Hogyan hatnak a kockázatok?

Fontos ismernünk a kockázatok hatásmechanizmusát! Egy folyamatban a kockázatot (az esetleg bekövetkező negatív hatást), minden esetben egy esemény váltja ki. Ez a kiváltó ok.

Megelőzés (prevenció): A negatív hatást meg lehet előzni, hogy ne következzen be a kiváltó esemény, vagy ha be is következik ne jelenjen meg a negatív hatás.

Hatás csökkentése (korrekció): Azt követően, hogy a kiváltó ok bekövetkezik, a negatív hatás csökkentésére irányul.

A fenti ábra segítségével könnyen megértheti az egyes fogalmakat:

  • Kockázat: felborul a karosszék és megsérül a benne ülő úr;
  • Kiváltó ok: fiú eldönti az első dominót;
  • Megelőzés: fiút nem hozzuk abba a helyzetbe, hogy az első dominót eldöntse. Például olyan utasítást adunk neki, vagy csak egyszerűen megakadályozzuk, hogy ezt megcselekedje. Megoldás lehet az is, ha olyan struktúrát hozunk létre, amely nem engedi végigmenni a dominó effektust;
  • Hatás csökkentés: Miután a fiú ellökte az első dominót a bekövetkező hatás csökkenthető, például azzal, ha kiszedünk a rendszerből néhány dominót, vagy az utolsó dominót odacsavarozzuk, de csökkenti a hatást az is, ha az úr feláll a karosszékből (mert akkor nem fog megsérülni).

Mit tehetünk kockázatainkkal?

Kockázatok kezelésével kapcsolatos választási lehetőségek

A kockázatokkal kapcsolatos elképzelhető megoldások a következőek:

  1. A kockázatok elhárítása: Azt jelenti, hogy nem teszik ki a vállalatot nagyon kockázatos tevékenységek gyakorlásának.
  2. Csekély kockázatok eltűrése: A károk, veszélyek, kockázatok hatásának csökkentését célozzák, de figyelembe veszik azt is, hogy bizonyos kockázatokkal együtt kell élni. Például az, aki autót vezet, tudja, hogy előfordulhat saját hibáján kívül is baleset.
  3. A kockázatok kezelése: Olyan stratégia alkalmazását jelenti, amellyel mérsékelni lehet a kockázatot (pl.: baleset- és egészségvédelmi vizsgálatok előírása a projektmenedzsment-szerződésben).
  4. A kockázatok megosztása: Jelentheti például biztosítási szerződés megkötését, amely fedezetet nyújt bizonyos veszteségekre, vagy bizonyos munkarészek alvállalkozónak való kiadása.

Hogyan mérjük a kockázatainkat?

A kockázatok értékelésének, mérésének komoly gyakorlata van. Gondoljunk csak a biztosító társaságokra, a hitelintézetekre, vagy az élelmiszer-biztonsági kérdésekre. Ennek megvan a saját matematikai apparátusa, vannak komoly szakemberek, akik a kockázatok elemzésével, értékelésével foglalkoznak. De most nem ebbe az irányba szeretnék elmenni!

Bizonyára emlékeznek arra, hogy készítettem önöknek egy kis eszközt a döntéshozatal támogatására itt. Most kitérhetünk arra, hogy miképpen lehet ebben a modellben egy-egy feladatnak a kockázatait összességében megbecsülni?

Ebben az esetben is a komplexitás becslésére már itt ismertetett “planning poker” módszer használható. A módszer megfelelő alkalmazás mellett a gyakorlati igényeket általában kielégíti.

Ebben az esetben is fontos, hogy a feladatlistát kockázatok szempontjából egy olyan csapatnak kell értékelnie, aki az adott terület szakértői, és akik képesek az adott feladatcsomagot megoldani (rendelkeznek a feladatcsomag megoldásához szükséges összes kompetenciával).

Az értékelés folyamata hasonló az itt leírt folyamathoz, csak ebben az esetben a kártyákon látható számok, a kockázat mértékét jelentik. Például az 1/2 azt jelenti, hogy a feladat megoldása nem kockázatos. A 100-as pedig azt, hogy annak megvalósításában a szakember igen nagy kockázatot lát.

Ezzel a módszerrel, elég jó becslésünk alakult ki, az egyes feladatok kockázatairól.

Ne gondolkodjon, kérdezzen! Várom megkeresését!

Elképesztő sikereket kívánva:

Hollókövi Béla
CMC – bejegyzett vezetési tanácsadó

 

Az adott cikk linkje: https://hollokovi.hu/2018/02/08/kerulje-el-on-is-a-kockazatokat-2-resz/