Kompexitás kérdésköre

Nemrég készítettem önnek egy ajándékot, amely segítséget nyújt a döntéshozatalban. Helyes döntéshez, első lépésként a célokat kell kijelölni. Ezt követően, amikor a feladatlistánkat összeállítjuk, szembesülünk az egyes feladatok komplexitása nagymértékben eltér egymástól. Ezt amikor elolvassa a feladatlistát, mindenki érzi, de mit lehet tenni ilyenkor? Hogy lehet ezt számszerűsíteni, megmérni? Egyáltalán mit jelent ez?

Komplikált, vagy komplex?

Ezt a két fogalmat gyakran szinonimaként használják, pedig nem az! Jurgen Appelo Management 3.0 könyvében foglaltak alapján mutatom be a két fogalom közötti különbséget.

Míg a modell alsó sorában aránylag egyszerű rendszereket találhatunk: “nadrág”, “emberek csoportja”, “kettős inga”, addig a felső sorban található rendszerek működését bizony nemegyszer nehéz megérteni: “karóra”, “város”, “egy gazdasági folyamatot leíró görbe”. Ez utóbbiak nevezzük komplikált rendszereknek.

Az oszlopokban aszerint helyezkednek el a rendszerek, hogy viselkedésük mennyire előre jelezhető.  Látható, hogy komplikált rendszerek is működhetnek előre megjósolható módon, erre jó példa a karóra, De az is igaz, hogy egyszerű rendszerek is viselkedhetnek kaotikusan, mint például a “kettős inga”. Eszerint a megközelítés szerint komplexek azok a rendszerek, amelyek működését nehéz előre megjósolni. És ennek megfelelően komplex az a feladat, amelynek végrehajtásában sok bizonytalanság van, sikerét nehéz előre megjósolni

Komplexitás csökkentése

A Jurgen Appelo idézi Ralph Douglas Stacey professzor komplexitási modelljét is, amely némileg másképpen szemléli a komplexitás fogalmát. Eszerint egy rendszer komplexitása függ attól hogy a rendszert vizsgáló személyek mennyire tudnak egyetértésre jutni a rendszer működésére vonatkozóan, illetve hogy mennyire ismerik a rendszert.

Amennyiben elfogadjuk ezt a megközelítést, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszer mélyebb megismerése és a rendszer működésével kapcsolatos egyetértés kialakítása, csökkenti a rendszer komplexitását.

(Megjegyzem, hogy a két modellt még véletlenül se próbálják összeilleszteni! Ismertetésüket csak gondolatébresztőnek szántam.)

Aki többet akar tudni erről a kérdésről, javaslom  lapozza fel Jurgen Appelo Management 3.0 című könyvét!

Hogyan mérjük a komplexitást?

Első pillantásra szinte lehetetlen dolognak tűnik egy rendszer (feladat) komplexitásának mérése. Egzakt tudományos módszer – ismereteim szerint – nincs rá, de a komplexitás mértékének becslésére alkalmazott “planning poker” módszer, a gyakorlati igényeket általában kielégíti.

A feladatlistát egy olyan csapatnak kell értékelnie, aki az adott terület szakértői, és akik képesek az adott feladatcsomagot megoldani (rendelkeznek a feladatcsomag megoldásához szükséges összes kompetenciával). Azzal a tudattal kell értékelniük a feladatsort, hogy azt nekik  kell majd megoldaniuk.

A feladatlistát értékelő csapatban mindenki kap egy kártyacsomagot. Minden  kártyacsomagban a jobb oldali ábrán látható kártyák vannak. A kártyákon látható számok, komplexitás mértékét jelentik. Például az 1/2 azt jelenti, hogy a feladat megoldása csak egy mozdulat. A 100-as pedig azt, hogy olyan komplikált, mintha egy atomerőművet szeretnék felépíteni. A közbenső számok a komplexitás egy-egy szintjét jelentik. De megállapodás szerint jelenthetik a számok a megoldáshoz szükséges napok számát is. És így tovább…

A csapat vezetője felteszi a kérdést, hogy mindenki becsülje meg, hogy egy adott feladat komplexitása mekkora? Mindenki felmutat egy kártyát, amely szerinte a komplexitás nagyságára jellemző. Ha nagyok az eltérések, akkor tovább kell pontosítani, értelmezni a feladatot, hiszen ez azt jelenti, hogy nagyok az eltérések a feladat nehézségének értelmezésében (lásd Ralph Stacey modelljét). Ezért a feladatot tovább kell értelmezni, majd követően, meg ismételik az értékelését. Azt fogják tapasztalni, hogy az értékelési folyamat során a csapat tagjai között a  különbségek minden ciklusban egyre inkább csökkennek, majd lassan eltűnnek. Ezzel a módszerrel, elég jó becslésünk alakult ki, az egyes feladatok komplexitásáról, ráfordítási igényéről.

Vegye igénybe segítségünket!

Ne gondolkodjon, kérdezzen! Várom megkeresését!

Elképesztő sikereket kívánva:

Hollókövi Béla
CMC – bejegyzett vezetési tanácsadó

 

Az adott cikk linkje: https://hollokovi.hu/2017/12/15/kompexitas-kerdeskore/